Honvágy:
Egy magyar Görögországban

csütörtök, május 31, 2018





Imádok utazni. Amikor kisgyerek voltam, akkor sok időt töltöttem beteges gyerekként nagyszüleimnél és ekkor jó csemete lévén kutakodtam a holmik között, keresgéltem és nagymamám sokat mutogatta nekem a rengeteg nagypapámmal közös utazásaikról készült képeket. Közben elmesélte az élményeket, hogyan fotózott még akkor régi polaroid gépekkel le olyan kiállításokat, ahol nem lehetett fotózni, és ezért ferde a kép, vagy hogy miért maradt le hébe-hóba 1-2 ember feje. Ők nagyrészt körbejárták európa fővárosait. Ezért ebben mindenképp ez az ideál. Az én bakancslistám egyáltalán nem az, hogy bejárjak ezernyi helyet, hanem hogy azzal akit szeretek élményeket szerezzek és ezeket aztán később én is ugyanígy el tudjam mesélni majd az unokáknak. Ezért elhatároztam, hogy ha a világot talán nem is teljes mértékben, de európa fővárosait bejárjuk. De Athén nem emiatt került fel a listára. Az ókori görög történelem és mitológia iránt szerintem apró kölyök korom óta érdeklődök. Mindent elolvastam, minden regényt, mitológiai történetet, isteneket istennőket.

|| MIRC JEWELLERY :  karkötő ||





Épp ezért nekem Athén régi álmom volt, és amikor megláttam, hogy a Wizzairnél 20%-os kedvezmények vannak, azonnal lecsaptam a májusi jegyekre. Szörnyen csúnya esős időjárást fogtunk ki indulásnak, ám ennek kivételesen örültem, mert tudtam Athénban ezerrel süt a nap, és már alig vártam, hogy felszálljon a gép. Ez 3 óra késéssel valósult meg és a mulatságos az volt, ahogy lelkendezve tapsolt az utastér a takeoffnál. A megfelelő magasság elérését követően egyből látni lehetett a habos felhőket és a csodálatos napsütést. Az út nem volt 2 óra sem, így 4-5 között megérkeztünk a görög fővárosba. Kis útravaló azoknak, akik gondolkoznak esetleg, hogy belevágjanak: szuper árakat lehet kifogni a Wizzairnél tavasszal és ősszel. Ebbe a régióba ilyenkor érdemes jönni, ha olcsóbban szeretnétek, de még jó időben utazni, illetve előnyös, ha akár minden nap vagy kétnaponta ránéztek a wizzair applikációjára. A magyar kötődésű fapados légitársaságnál is az egy kézitáska mérete megnövekedett, ezért én egy kimaxolt méretű kisbőrönddel mentem, amibe 4 napra simán beletudtam tenni 4 pár cipőt, 5 szett ruhát és még a pipereholmikat is. Athénra tökéletesen elegendő 2-3 nap, de arra fel kell készülni, hogy ez egésznapos túrát jelent.



1. nap

|| MARIANNA HERRHOFER :  nadrág ||
|| MONIK :  táska ||
|| TISZA :  lábbeli ||

Pénteken délutánra érkeztünk meg tehát, ezután mentünk be a városba. Több módon is be lehet jutni a repülőtértől: lehet menni metróval, ez 10€ (egy út), járnak buszok - ezek közül az X95 ami a belváros szívébe megy, ez 6€ (egy út), vagy taxi (ez nyilván drága, de kényelmes). Mi busszal mentünk, ez 40-50 perc alatt van a belvárosban forgalomtól függően. Azért ezt választottuk, mert így legalább nézelődtünk is, a metrót amúgy sem szívlelem és metróra is írt 40 perc menetidőt - és ez volt a legolcsóbb is. Városba érve megkerestük a szállásunkat. Fontos! Nagyon óvatosan foglaljunk szállást és kerüljük el messziről ottlétünk alatt is Omonia negyedet - könnyű tudni, mikor vagyunk ott, mert ez a negyed a menekültek negyede, ide görög nem teszi be a lábát, ezt helyi lakosok mondták nekünk. A mi szállásunk az Omonia térnél volt, tehát tapasztalatból is mondom, hogy tényleg kerüljétek el, ha van rá lehetőségetek. A mi szállásunk ugyan nagyon jó volt, és atrocitás sem ért, viszont más népet ott nem lehetett látni, csak a tömegesen bevándoroltakat. Ijesztő volt. A szállásunkon lepakolva elindultunk felfedezni a környéket, így találtunk a National Library épületéhez és a helyi egyetem lélegzetelállítóan kidolgozott épületeihez.




Útközben pedig mindenféle boltba mentünk, sőt elmentünk megkóstolni az igazi görög gyrost is. Ajánlom mindenkinek, ha idejön, akkor a lehető legtöbb helyi, tradicionális ételt kóstolja meg. Hozzá természetesen görög üdítőitalt és görög sört is rendeltünk. Minden isteni finom volt és nem is drága, összesen fizettünk körülbelül 10€-t.



2. nap


Nagyon korán kell felkelni azoknak, akik szeretnék elkerülni az óriási tömeget. Mi már 7 órakor keltünk, hogy 8 órakor már az Akropolisz bejáratánál lehessünk. Ezzel együtt persze útközben még megnéztük a különböző műemlékeket. Nagyban függ attól, merre induljatok, hogy hol a szállás. Mivel a miénk Omonia térnél volt, csak végig kellett mennünk az Athinas főúton, akkor eljutottunk Monastiraki térhez és onnan tovább egyenesen fel vezet az út. Monastiraki tér az egyik leghíresebb piaci terük, itt rengeteg árus van napközben, pláne hétvégén, viszont vigyázzunk is, mert mi több patkányt is láttunk szaladgálni a téren. Ha nem szereted őket, inkább óvatosan közlekedj arra. Én nem félek tőlük, de ételt arra nem szívesen vásároltunk volna, az biztos. Egyébként nagyon sok hajléktalan is van, tehát fel kell arra is készülni, hogy nem lesznek kellemes illatok arra. De a látvány mindenképp kárpótol bennünket. A tértől ahogy megyünk az Akropolisz irányába, olyan ókori épületek maradványait láthatjuk, mint Hadrián Könyvtára, vagy a Pantenus Könyvtára. Érdemes ezeket is megtekinteni, hacsak pillanatokra is. Minden látványosságnál vannak információk feltüntetve görögül és angolul is, ezeket is elolvashatjuk.




Ha ügyesek vagyunk, akkor egy nagyon kicsi sor vár minket az Akropolisz bejáratánál. Célszerű hétköznapra időzíteni, mert ezeken a napokon még nagyobb esélyünk van arra, hogy kevesen legyenek. Mi szombaton mentünk, és így is sikerült 5 percen belül már bent lennünk és viszonylag kevés ember volt. A belépő nem olcsó, 20€/fő, de ha valaki Athénba érkezik szerintem megkerülhetetlen és kihagyhatatlan ez a hely. Ez az európai kultúra bölcsője. Lélegzetelállító érzés volt azzal a tudattal lépkednem, hogy több ezer éve is emberek, sőt hatalmas filozófusok és polihisztorok is jártak itt. Az Akropolisz hatalmas és rengeteg épületmaradványt foglal magába. Ezért érdemes vagy térképet és a kiírásokat is néznünk, nehogy kihagyjunk valamit is, mert sokféle út vezet több irányba is, ezért ha valaki nem figyel oda, könnyen kihagyhat akár teljes épületrészt. Elsőnek a Herodes Atticus Odeont néztük meg, ezt egy athéni arisztokrata emeltette feleségének tiszteletére. Ma már előadásoknak ad egyébként otthont, amikor mi volt is letakarva voltak a hangszerek állványai. Ezután a Propülaia épülete következett, ami igazából a díszes bejárata volt az Akropolisznak. Ez előtt volt a nyugati kapu, és rajta egy kisebb kegyhely is található volt. Legyünk óvatosan a lépteinkkel, mert a padlózat egyenetlen és rettentő csúszós, több ember is elesett, én csak majdnem, de azt háromszor is. 





|| VIKTORI :  felső || || BIGI'S :  karkötő ||
|| MONIK :  táska || 
|| VENGURBAG :  karkötő ||
Az Akropolisz leglátványosabb és leghíresebb épületei a Panthenon és az Erekhtheion. Az Erekhtheion Pallasz Athéné régi temploma felett emelt szentély, páratlan építészeti remekmű. A Panthenon pedig Athéna Parthenosz, vagyis a szűz Pallasz Athéné temploma. Mindkettő bámulatosan néz ki, nemhiába özönlenek tömegek, hogy láthassák. Az épületeknél arra kell odafigyelnünk, hogy semmit se fogdossunk, ne akarjunk a régi kövekre, és érdekes szabály, de tilos ugrani, fél lábon állni, csak úgy csinálhatunk képet, hogy mindkét lábunk a talajon van. Furcsának hangzik, de többekre rászóltak az őrök, hogy tegyék le a lábukat.




 || GOHERS :  nadrág ||
|| VIKTORI :  felső ||
|| MONIK :  táska ||
|| FOLENTA :  fülbevaló ||
|| VENGURBAG :  jobb karkötő ||
|| BIGI'S HANDMADE JEWELLERY : bal karkötő ||
|| CONCEPT EYEWEAR :  napszemüveg ||



A legfontosabb látványosságok megtekintését követően folytatva utunkat megnézzük Dionüsszosz színházát is, illetve egyéb megmaradt bejáratokat, oszlopmaradványokat. Felmerült bennünk kérdésként, hogy vajon ezeknek mi lehetett a belsejében, ezekre is választ kaptunk, mert vannak olyan kifejezett részek, ahol az oltárok, oszlopok, szobrok, és trónok kaptak helyet.


  



 Az Akropolisz végigjárta után érdemes a hátsó kijáraton kimenni, nem pedig ahol bejöttünk, mert az Akropolisz alján található az Akropolisz múzeum, ahova szintén "kötelező" bemenni. Ez egy üveges épület, 3 emeletes, tehát könnyen megtaláljuk, és ide a belépő csupán 5€. Az épület előtt üvegjárdán megyünk végig, és meg tudjuk nézni az éppen zajló ásatásokat is, illetve van egy turisták által "kút"-nak kijelölt rész, ahova érméket dobálnak a szerencse reményében. Mi 5-5 Ft-ot dobtunk be, hogy ott hagyjuk nyomunkat. A múzeumba is érdemes korán érkezni, még délelőtt, mert mikor mi például már kijöttünk 12 körül már iszonyú tömeg volt. Az épület belsejében tilos fotózni - persze ezt legtöbben nem tartják be - én ezt igyekeztem, mert a látványt senki nem veheti el tőlem, így kevés dolgot fotóztam le sutyiban, ezek közül viszont a  kariatidakat, azaz az oszlop helyett alkalmazott nőalakokat muszáj voltam megörökíteni. Amit ajánlok még, hogy mivel rengeteg idegenvezetővel látogató turistacsoport van, mi gyakorta odacsapódtunk hozzájuk, így sok-sok érdekes információt tudtunk meg. Például azt, hogy az oromzat - amely az épületeknél a háromszög alakú felső rész - díszei színesek voltak, csak mivel természetes alapú festékekkel dolgoztak a hosszú idő miatt elkoptak.



Mivel a reggel óta tartó mászkálásban eléggé megéheztünk, az Akropolisz mellett lévő utca telis-tele van éttermekkel és beültünk. Mi 2 személyes görög specialitás tálat rendeltünk, amiben 5 görög tradicionális étel volt: Dolmadakia (ami bárányhússal töltött szőlőlevél), Moussaka (ami kicsit hasonlít a lasagnehoz, de padlizsán van benne), Spanikopita (ez spenótos pite jóformán), Yemista (töltött paradicsom) és a kedvenc a paradicsomos Pilafi volt (ez olyasmi mint nálunk a rizses lecsó). Javaslom mindenkinek, hogy kóstolja meg a helyi, tradicionális ételeket, mert így válik teljessé az élmény. Az ételekhez rendeltünk házi limonádét és persze görög sört is, ami egyébként kicsit selymesebb, édesebb, mint az otthoni sörök, a limonádét pedig sokkal citromosabban csinálják.



Étkezés után már folytattuk is utunkat, mégpedig megnéztük a nem messze lévő Hadrián kapuját és a Zeusz templomot is. A Zeusz templomhoz külön is be lehet menni (azt hiszem 8€), de feleslegesnek éreztem, mert ígyis remekül láttuk. Fontos tudni, hogy én nem javaslom, hogy vegyetek tömegközlekedésre bérletet, vagy akár jegyet, mert minden gyalogosan is elérhető távolságban van és szerintem, ha már ott van az ember így nézze végig a várost, mert gyönyörű. Ahogy továbbmentünk, megnéztük még a csodás Zappeio épületet, ami a National Gardenben található hatalmas rendezvényközpont. Később bementünk a National Gardenbe is, ahol teknősök, kacsák, libák szaladgáltak szabadon, illetve meg lehetett nézni a növények neveit is.





Egyenes út vezetett innen a Panathinaiko stadionba, amit az 1896-os első újkori olimpiára építettek és azóta is használnak. A belépő 6 vagy 8€ volt, de kaptunk hozzá audio tour guide-ot is angol nyelven, ami rengeteg érdekességet mondott el a helyről. Például, hogy az első sorban csak kivételes személyek ülhettek és valóban teljesen más volt a kialakítása is, mint a többi sornak, sokkal kényelmesebb volt, illetve hogy ezeken kívül is van 2 trón, ami a görög király és királyné helye volt - persze ezt nekünk is ki kellett próbálni. Aki idáig eljön, az készüljön úgy, hogy ildomos legalább pár métert futni a stadionban, ezt mi is megtettük, sőt aztán dobogóra is álltunk a végén.




Utunk végeztével nem volt messze a Parlament épülete, ezért odamentünk, ahol az ismeretlen katona emlékművénél az őrségváltás zajlik. Közben persze gyönyörködtünk csak simán az utakban, utcákban, hiszen még az utak is narancsfákkal voltak beültetve és csak úgy potyogott le a fákról a sok narancs. Kissé még aggódtam is, hogy nehogy a fejünkre essen. Éppen órakor értük el az őrségváltást, amit már kisebb nép várt, úgyhogy ajánlom mindenkinek, hogy aki első sorból szeretné nézni, legalább 15 perccel óra előtt érjen oda. Minden nap minden órájában van őrségváltás, kivétel vasárnap, mert ekkor 11 órakor van a nagy őrségváltás - az állítólag a legszebb. Mi csak egy mezei őrségváltást néztünk meg, de így is elképesztő volt látni az egyenruhát, a menetelést és a díszőrséget.



3. nap

A második reggelünket Athénban a Phidias kávézóban indítottuk, ami nem messze található az Agoratól. Mivel olvastam hogy érdemes megkóstolni a görög kávét, mert más ízű mint idehaza, a tradícionális görög kávét és egy görög tejes pitét, galaktobouretot rendeltünk vanília fagyival. A pite valami mennyei volt, édes  és kellemes volt, úgyhogy azt bátran ajánlom az  édesszájú embereknek. Nos én annyira nem vagyok oda amúgysem a kávéért tehát tudtam, hogy párom fogja meginni, de azért belekóstoltam. Elképesztően erős és intenzív! Az alján pedig sűrű sárszeűen megmarad a zacc, ahogy a képen is láthatjátok.




Teli bendővel elmentünk tehát az Ancient Agoraba. Ide is a belépő 6 vagy 8€ volt. A legnagyobb látványossága a helynek Héfaisztosz temploma, ami bámulatosan ép állapotban maradt fent. Itt körbe lehet járni és érdemes ide is korán érkezni, mert 9-10 körül már turistacsoportokkal van tele a hely. Hatalmas terület egyébként, tehát több órás program, hogy körbejárjuk és megnézzünk lehetőleg mindent. Érdekes volt bekukkantani egy apostolok tiszteletére emelt kis templomba, már-már absztrakt látvány volt együtt látni az ókori politeista épületmaradványokkal. Az Agoraban van egy hatalmas archeológiai múzeum is a stoa of attalos. Itt rengeteg szobormaradványt és olyan tárgyakat nézhetünk meg, amiket az ókori emberek használtak, hordtak. Talán nem meglepő, hogy az ékszerek voltak a személyes kedvenceim.



 




 


Ezt követően körbejártuk Monastiraki és Plaka negyedet. Ez a két negyed a leghíresebb, előbbi a sok piacról, boltról és régiség üzletéről utóbbi pedig a kivételes szépségéről. Szuvenirt a Monastiraki negyedben érdemes vásárolni, itt jó áron lehet szép és különleges dolgokat kifogni.


 || MONIK :  nadrág ||
|| GOHERS :  felső ||
|| MONIK :  táska ||
|| BIGI'S HANDMADE JEWELLERY :  jobb karkötő ||
|| EFZSÉ : bal karkötő ||
|| LTS SHOE DESIGN :  lábbeli ||
|| CONCEPT EYEWEAR :  napszemüveg ||



4. nap

Utolsó délelőtt még repülés előtt bekajáltunk egy adag görög gyrostálat, majd a Syntagma térről induló busszal kimentünk a reptérre. A vissza utunk is kalandosra sikeredett a Wizzairrel, mert nekem a 27 sorba, barátomnak a 19esbe szólt a helye, de megoldottuk hamar a dolgot, így egymás mellett ültünk az út alatt. A kapitány gondoskodott a jó kedvről is, mert vicceskedett, hogy ő rumcájsz és kísérői Manka, Panka és Janka, leszállást követően pedig bemondta, hogy “ a következő megálló Ferihegy repülőtér, az ajtók a bal oldalon nyílnak”. 




Hasonló bejegyzések

0 comments

Subscribe